Tisztelt Szülők és Tanulók!
A 2020/2021-es tanévben művészeti iskolánk alábbi tanszakokra várja régi és új növendékeit:
Zeneművészeti ág:
Zongora
Gitár
Furulya
Népi ének
Citera
Hegedű
Képző- és iparművészeti ág:
Grafika és festészet
Szobrászat és kerámia
Táncművészeti ág:
Modern- kortárstánc
A térítési díj/tandíj pontos összegéről későbbiekben tudunk tájékoztatást adni, de a tanév tervezése miatt szükséges lenne nyilatkozni a szándékukról. Természetesen az év elején még lehet módosítani a jelentkezéseken.
Jelentkezni az alábbi linken letölthető jelentkezési lap kitöltésével, az iskolába küldésével lehet:
Jelentkezési lap a művészeti iskola tanszakaira
A kitöltött jelentkezési lapot az iskola@bordany.hu e-mail címre küldhetik, illetve személyesen is átvehető és a titkárságon kitölthető munkanapokon 8:00-17:00-ig az iskolában.
Művésztanáraink rövid bemutatkozása, a tanszakok bemutatása:
A művészeti iskola hangszeres tanszakain az általános iskola 1. és 2. osztályos tanulóit előképző 1. és 2. évfolyamba íratjuk be, 3. osztályos korban lesznek 1. évfolyamosok és így tovább 10. évfolyamig, tehát középiskolásként is folytathatók a zenei tanulmányok. A heti 2×30 perc egyénileg tartott hangszeres órához heti 2×45 perc kötelező szolfézs óra tartozik. Félévkor és év végén beszámolót tartunk nyilvános hangverseny formájában.
A furulya tanszak bemutatása:
A tanulók értelmi, érzelmi és fizikai fejlettségéhez alkalmazkodva az előképző célja a tanulók hangszeres készségének, zenei érzékének felmérése.
A tanulók a tanév során megismerkednek a furulya részeivel, összeállításával, ápolásával és a furulyacsalád tagjaival.
Elsajátítják a helyes test-, hangszer- és kéztartást, légzéstechnikát, fúvásmódot, hangindítást, megtanulnak néhány alaphangot és egyszerűbb ritmusértéket, valamint a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel való kottaolvasást.
Megismerkednek a helyes gyakorlás és memorizálás módjaival. Mindezt barátságos, oldott légkörben, játékos feladatokkal tarkítva.
Mindezen készségek birtokában a tanulók képesek lesznek könnyebb gyermek- és népdalok, valamint egyszerűbb táncok bemutatására. A magasabb évfolyamokon egyre több zenei ismeretre tesznek szert a tanulók, furulyajátékuk egyre kifinomultabbá válik, készségeik fejlődnek, így képesek lesznek egyre nehezebb darabok, táncok előadására.
A furulya tantárgy hangszere a barokk (angol) fogású hangszer, az év során használt kotta: Lőrincz-Paragi: Furulya ABC (EMB 14090).
Hampel Zsuzsa – furulyatanár
Végzettség:
1998-2002. Debreceni Egyetem Konzervatóriuma
Oboatanár, kamaraművész (oklevél száma: Z-19F/2002.)
Szakmai tapasztalatok:
2014-től furulyatanár a bordányi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, 2020-tól munkaközösség vezető
2007-től furulyatanár a zsombói jelenleg Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában
2004-2007. furulyatanár a Kacsóh Pongrác Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (Szeged)
2003-2007. zenekari zenész (oboista) a Szegedi Nemzeti Színházban
2001-2002. oboatanár a Városi Zeneiskolában Tiszafüreden
A hegedű tanszak bemutatása:
Csóti Andrea – hegedű tanár
A Szegedi Szimfonikus Zenekar hegedűművésze (1988 óta) az iskola hegedűseit 3 éve tanítja. (2017.)
A tanszak jelenleg 4 növendékkel működik, általában elsős- másodikos korban érdemes elkezdeni a tanulást egy előkészítő évvel, mert a hegedűs hangszerjáték nagyon összetett mozgásokból áll, nehéz feladat a kicsik agyának és fizikumának egyaránt.
Ebben nyújtanak segítséget a kezdeteknél is jól alkalmazható Kovács-Módszer zenei előkészítő mozgásjátékai, mellyel a kicsik a hangszer fölösleges nyúzása nélkül – és a szülők fülének kímélete mellett – jutnak olyan fontos készségekhez, melyek a hangszerjáték és az általános tanulás terén is segítségükre lesz.
A haladás és terhelés egyénre szabott, a cél az, hogy a gyermek szívesen foglalkozzon a hangszertanulással, a saját tempójában fejlődve sikerrel tapasztalja meg a fejlődés örömét- így válva zeneszerető- és minden szépre befogadó felnőtté. Természetesen ez nincs “ingyen”-, sok gyakorlást és kitartást kíván gyerek és szülő részéről egyaránt, hiszen az egyik legnehezebben megtanulható hangszer a hegedű, amelyből a kezdeti időszakban nagyon nehéz szép és tiszta hangokat kicsikarni.
Kellő szorgalom mellett már az első év végén el tudunk játszani ismert és kedvelt egyszerűbb gyermek- és népdalokat.
A heti 2x 30 perces egyéni hangszeres foglalkozás mellett 2x 45 perces szolfézs óra is kötelező a tanulóknak, itt a zenei elméleti alapokat kapják meg a hangszerjáték segítségéhez. A tanulmányok zeneiskolában egészen a középiskolás kor végéig (10 év) folytathatók.
Szeretettel várom az érdeklődőket, akik elég kitartást éreznek egy ilyen összetett- ámde örömteli tanuláshoz.
A zongora tanszak bemutatása:
A hangszeres előképző a hangszertanulást készíti elő, így az akadályokkal a későbbi osztályok folyamán sokkal könnyebben birkóznak meg, és előnyt élvezhetnek azokkal szemben, akik a hangszertanulást csak a zenei 1. osztályban kezdik el.
Első osztályban ismerkedünk meg a megfelelő test- és kéztartással, billentéstechnikával és egyszerűbb zenei kifejezésekkel, gyermek- és népdalok eljátszásával, váltottkezes és kétkezes művekkel. Ezek mellett a hangszertechnikai fejlesztés, a hangszerkezelés erre a célra való gyakorló darabokkal (etűdökkel) történik.
Második osztályban a nagy klasszikus zeneszerzők egyszerűbb műveivel ismerkedhetnek meg különböző korstílusokban (barokk, klasszicizmus, romantika, XX. század, kortárs). Ekkor már a gyermekek zenei stílusismeretének fejlesztése is megkezdődik.
A későbbi években nehezebb technikai készséget igénylő klasszikus darabok tanulásával zajlik (természetesen a gyermekek megfelelő képességi szintjéhez és zenei ízléséhez igazítva). Akik már biztos hangszertechnikai képeségekkel bírnak, valamint a hangszeren könnyen tájékozódnak, és igényt tartanak a változatosságra, betekintést kaphatnak más műfajok zenei stílusába is: példaként a XX. század elejében kialakuló jazz műfajt megelőző „ragtime”, vagy a napjainkban népszerű könnyűzene alapjait is elsajátíthatják (hármashangzatok, négyeshangzatok, akkordkezelés), mindezt a klasszikus stílusú művek tanulásával párhuzamosan.
Szilágyi Kristóf – Zongoratanár
Végzettség:
- 2018. június: SZTE Zeneművészeti Kar: Előadóművészet – klasszikus zongora szakirány
- Jelenleg: SZTE Bartók Béla Művészeti Kar: Egységes osztatlan képzés – zenetanár (zongoratanár) (végzés várható időpontja: 2021. január 31.)
Szakmai tapasztalatok:
2017. február – 2019. június: óraadó zongora főtárgyból az Orosházi Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (Orosháza)
2019. december – jelenleg: óraadó zongora főtárgyból a bordányi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (Bordány)
Népzene tanszak bemutatása:
„“Minden népnek van egy sereg népdala, amely oktatásra kiváltképpen alkalmas. Ezeket jól kiválogatva, a népdal lesz a legmegfelelőbb tananyag, hogy rajta a gyermekeknek az egyes zenei elemeket bemutassuk és tudatosítsuk ezeket… Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalmasabb erre, mint a népdal. És az idegen országok népdalainak megismerése a legjobb út az idegen népek megismeréséhez. Mindezen fáradozások végcélja abban áll, hogy a tanulókkal megismertessük és megszerettessük a múlt, a jelen és a jövő klasszikusait.”
Kodály Zoltán (A népdal szerepe a zenei nevelésben, 1966)
Citera:
„A citera tanterve a magyar citerára épül, melyet a magyar nyelvterületen az egyik legelterjedtebb népi hangszerként ismernek és használnak. A népzenei gyakorlatban nélkülözhetetlen a stílusos játék kérdése. A zene tánccal való szoros kapcsolata fontos szempont az egyes osztályok tananyagának összeállításában. Alsóbb osztályokban az ének – citera kapcsolódása a jellemző, a felsőbb évfolyamokban viszont a hangszer tánckísérő szerepe a meghatározó. A továbbképző osztályok anyaga a különböző táji jellegzetességeket mutatja be továbbfejlesztve a korábban megszerzett technikai és zenei alapokat.
Népi ének
“A paraszti társadalomban természetes volt, hogy a gyermekektől kezdve a legidősebb korosztályokig egyaránt szinte mindenki tudott énekelni, a zene, a népdal születésüktől kezdve végigkísérte életüket. Lajtha László írja: “A népzene nemcsak egy lepréselt virág, hanem élet is.” Ezt a zenét azonban ma már csak tudatos tanítással -tanuIással lehet életre kelteni. A népdaléneklés váljék közkinccsé, és éljen tovább a következő nemzedékekben…”
Forrás: https://nepzeneoktatas.ewk.hu/
Kiss Csillag Anna – Citera, Népi ének tanár
Végzettségek:
Ének-zene- Népzene tanár 2007
Okleveles Ének-zene tanár 2009
Angol irodalom és nyelvtan szakos tanár 2010
Katekéta-Lelkipásztori munkatárs 2012
Okleveles Angol tanár 2013
Szakmai tapasztalat:
Kiss Csillag Anna vagyok. Szegeden születtem, itt is élek. 13 éve tanítok. 2007-ben, pályakezdőként Mikepércsen indultam, népzene (népi ének, citera) és felsős ének tanárként, 2008-ban Budapesten folytattam angol-ének-zene tanárként (1-8.osztályig). Ezt követően Szeged környékén helyezkedtem el, 2009-2011 Sándorfalván citera tanárként folytattam művészeti iskolában, majd a következő (2011) évben pedig még a településen, de a Szegedi Piaristák Mestertanoda alkalmazásában. 2010. második félévtől-2012-ig, másfél évig voltam Zsombón, mint angol és népi ének, majd hittan angol tanár. (óvoda, általános iskola és művészeti iskola). Ezt követte a Pusztamérgesi Középiskola, ahol angol-ének-zene tanárként alkalmaztak, majd 2013-óta jelenlegi anyaintézményemben, Forráskúton, hetedik éve tanítok, citera, népi kamarazenét (egy év szolfézs is), valamint 2014-től a bordányi Ádám Jenő Általános Iskolába tanítok, mint áttanító, citera tanár, később ének tanár is felső tagozatban, majd 2015-től citera, népi ének szakos tanárként.
Növendékeimmel számos iskolai, falubéli, szegedi, valamint országos rendezvényen veszünk részt. Kétszer kaptunk meghívást az Óbudán megrendezett Magyar Népzeneoktatás Ünnepe rendezvényre, ahol mindkét művészetoktatásban népzenét (citerát és népi éneket) tanuló növendékeimmel egy fél órás műsorral léphettünk fel, ezzel településeink hírnevét is emelve.
A szolfézs tárgy bemutatása:
A szolfézs tantárgy a zenei írás-olvasás fejlesztő eszköze. Minden zeneiskolában tanuló gyermek számára kötelező. A zenélés tudományában nagy szükség van a belső hallás és a memória munkájára, amelynek egyéni fejlesztése, oktatása 45 perces csoportos órákon zajlik. Az órákon a gyerekek játékos formában ismerkednek meg a különböző zenei szabályokkal, amelyek nélkülözhetetlenek a hangszeres tanuláskor. Ez a tudás a zenei tanulmányok során eleinte észrevétlenül, majd egyre tudatosabban épül be a hangszeres játék folyamán, így teret ad a zenei fantáziának, és egy új, zenét értve hallgató, játszó nemzedéket nevel.
Zsoldos Gabriella – Ének-zene, Szolfézs tanár
Tanulmányok:
1990 Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskola – Brácsa szak
Végzettség:
1995 Szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola: Brácsa tanár
2019 SZTE Juhász Gyula pedagógiai kar: Ének-zene, szolfézs tanár
Szakmai tapasztalatok:
1990-2016 Szegedi Szimfónikus zenekar rendszeres kisegítő, Weiner Leó zenekar tag, saját zenebölcsi, zeneovi vezetése, Kiss Ernő baráti kamaraegyüttesének tagja, Vaszy Viktor kórus tag. Pedagógus női kar tag, Szegedi Dóm kórus kisegítő tag,
1996-1998 Dózsa György Általános Iskola- Kiszombor Ének-zene tanár
1996-1998 Makói Magánzeneiskola Szolfézs, hegedű tantárgy oktatása
2000-2001 Hammidó -Múzsa Alapfokú Művészeti Magániskola Hegedű tanár
2016- jelenleg a bordányi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában ének-zene és szolfézs tantárgyat oktatok, vezetem az iskola énekkarát.
A művészeti iskola képző-és iparművészeti tanszakain az oktatás 22 éves korig vehető igénybe. Elballagott diákjaink visszatérő „vendégek”, gyakran középiskolai, de még egyetemi éveik alatt is folytatják nálunk az alkotást. A heti 4×45 perces foglalkozások lehetővé teszik a tanulóknak, hogy egy-egy témával elmélyültebben foglalkozzanak. Az év során alkotásaikat az iskolánk folyosóján folyamatosan megújuló kiállításon csodálhatják meg az iskolánkba érkezők. Illetve 2-3 alkalommal a Faluházban is bemutatkozunk alkotásainkkal. (Bordány Kultúranapja, Falunapok…)
Grafika és festészet tanszak bemutatása:
Az alkotás legfontosabb feltétele a megfelelő alkotói légkör, ennek érdekében figyelembe veszem az osztálytársi és baráti kapcsolatokat a csoportok kialakításánál. Amennyiben ennek nincsenek egyéb akadályai, ennek megfelelően alakítom ki a 14-16 fős csoportokat. Műhelymunkában dolgozunk, ami azt jelenti, hogy a gyermekek gyakran más-más témán, más-más eszközzel dolgoznak. Nincsenek kizárólagos, kötelező jellegű feladatok, hiszen amit a gyermek örömmel és kedvvel készít, azon meg is látszik ez. Mindig vannak témakörök, amelyek az évszakokhoz, ünnepeinkhez kapcsolódnak. Ezen belül pedig a gyerekek maguk dönthetik el, hogy melyik feladatot szeretnék megoldani, és azt is, hogy milyen eszközzel. A legkisebbekkel általában a színes ceruza helyes használatával, a kompozícióval, a formaalkotással kezdünk. Fokozatosan bővítve eszköztárukat megismerkednek a vízfesték változatos használatával, majd olajpasztellal, porpasztellal is megpróbálkozhatnak. Színes papír kollázsokat, montázsokat alkotnak. A felsőbb évfolyamokon tovább bővítjük ezt az eszköztárat akrillal, olajfestékkel, linómetszéssel, tus- és tollrajzokkal, rajzolunk grafittal és grafitrúddal, szénnel…Fontosnak tartom, hogy a tanulók az évek alatt minél változatosabb eszköztárból választhassák ki azokat, amelyek legközelebb állnak egyéni hangvételükhöz. Mottóm az „alkotói szabadság”, amelynek tükrében nem korlátok közé próbálom szorítani tanítványaimat, hanem segíteni, fejleszteni szeretném őket, hogy olyan alkotások kerülhessenek ki a kezük alól, amelyre büszkék lehetnek. A sikerélmény megtapasztalása a legfőbb mozgatórugója alkotó csoportjaimnak.
Azok a tanulók, akik indíttatást érzenek, számos verseny és pályázat közül választhatnak az év folyamán. Korábbi évek során számos szép eredményt értek el tanítványaim. A legtehetségesebb tanulók közül többen is a Tömörkény István Művészeti Szakgimnáziumban folytathatták tanulmányaikat, valamely képző- és iparművészeti szakon.
Várom szeretettel azokat a tanulókat, akiket tehetségesnek tartanak festésben és rajzolásban, és azokat is, akik nem olyan ügyesek, de szívesen alkotnak, rajzolgatnak. Mindenki fejleszthető, a tanulók fejlődését pedig mindig önmagukhoz mérem.
Sándor Mónika- matematika-rajz szakos tanár
Végzettség:
1993-1997 Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (oklevél száma:720/1997)
Matematika-rajz szakos tanár
1995. 602. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakiskola (7/1995)
713-2 kerámiaformázó szak
Szakmai tapasztalatok:
1997-től tanítok a bordányi Ádám Jenő Általános Iskolában matematika és rajz tantárgyakat
1998- Szobrászat tanszak elindítása az Ádám Jenő Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában
1998-2001. szobrászat tanszak oktatója (2002-2005 GYES)
2004-2006 szobrászat tanszak oktatója (2006-2008 GYES)
2008-tól a grafika és festészet tanszak oktatója
Szobrászat és kerámia tanszak:
Kiss János – Keramikus, Munkatárs
A művészeti iskola Szobrászat és Kerámia tanszaka 1. osztálytól, további 10 folyamatosan végezhető osztály elvégzéséig ad lehetőséget a beiratkozott tanulóknak. Tehát középiskolás korig folytathat a tanuló alapfokú művészeti tanulmányokat az iskolai tanulmányai mellett.
Foglalkozások heti egy alkalommal folynak, délutáni órákban. A tanuló a tanév során megismerkedik a kerámia és a szobrászat alapfokú mesterségbeli ismereteivel, annak technikai fogásaival. A foglalkozások során rengeteg agyagban rejlő lehetőségekkel. Játékos feladatokon keresztül sajátíthatja el a szakma alapjait, ismereteket szerezhet a szobrászat és a kerámia történetéről. A művészet és az agyag fejlesztő hatása nagyban hozzá járul a tanuló kéz és szellemi fejlődéséhez. Kibontakoztatja a kreatív látásmódot. Kedvet teremt az együtt gondolkodásra, közösségformálásra, az alkotás örömére. Bemutatkozásokon, kiállításokon, versenyekre való felkészülés lehetősége is adott ezen a tanszakon.
Munkahelyeim: SZTE-JGYPK Rajz-művészettörténeti Tanszéke 1981. óta kerámikus munkatársa
Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2000. óta Szobrászat és Kerámia Tanszak vezető
Elismeréseim:
1986. Miniszteri Dicséret (oktatási), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Pro Juventute Elismerő Oklevél 1987., Főiskola Munkatársa Cím 1996., Bordány Ifjúságáért Díj 2008., Para Szupersztár Képzőművészeti I. Díj 2015. Budapest