A 2024-es évben a Fenntarthatósági Témahét kiemelt témái voltak: a levegő és élővilága, szabadidő, körforgásos gazdaság, hulladék és tudatos fogyasztás. Ezek jegyében tartottuk kollégáinkkal április 22-26. között biológia, technika és tervezés, vizuális kultúra, kémia, földrajz, természettudomány, informatika óráinkat továbbá a délutáni grafika és festészet foglalkozásainkat.
Áder János volt köztársasági elnök az idei témahéten is tartott tanórát, amelyre a Siófoki SZC diákjainak részvételével került sor. A rendkívüli tanórát élő online közvetítés formájában iskolánk 7-8. osztályos tanulóival tekintettük meg biológia és állampolgári ismeretek órák keretében. Áder János többek között rámutatott arra, hogy Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna az élelmiszer-hulladék, továbbá, hogy 2024-ben várhatóan 63 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik globálisan, ez a mennyiség 2030-ra 74,7 millió tonnára nő. A mobiltelefonok fajlagosan több aranyat tartalmaznak, mint a nemesfémet tartalmazó kőzet és sokkal inkább környezetbarát a használt készülékekből aranyat előállítani, mint a bányászat révén beszerezni, továbbá a mobiltelefon- és mikrochipgyártás egyaránt jelentős mennyiségű tiszta vizet igényel.
A technika és vizuális kultúra órákon a környezetvédelem jegyében figyelemfelhívó plakátokat rajzoltunk a témahéten a hatodikosokkal, színes újságpapírokból montázsokat készítettünk a hetedikesekkel. A nyolcadikosokkal újrahasznosítható tárgyakból állítottunk össze különféle kompozíciókat és egy emberi összefogás fontosságát bemutató plakátot. A gyakorlati foglalkozások mellett olyan kisfilmeket néztünk meg a felsős évfolyamokban, amelyekben a levegőszennyezés mellett a vízszennyezés, a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás is központi téma volt. Az ötödikesek és a hatodikosok a filmek megtekintése után számot adtak rövid feladatok formájában arról, hogy melyek azok a fontos dolgok, amelyek figyelembevételével, odafigyeléssel mi magunk is megmenthetjük a Földünket. (Kissné Tóth Andrea)
Grafika és festészet tanszakon a fenntarthatósági témahéten minden csoportban beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mit tudnak a témával kapcsolatban, hogy mit értünk fenntarthatóság alatt és hogy miért fontos ez. Ehhez kapcsolódóan készítettek a gyerekek önállóan vagy párban plakátokat, amelyen azt mutatták be, hogy ők mit tehetnek a fenntarthatóságért. Tetszőleges technikával és méretben készültek az alkotások, amelyeket az iskola folyosóján ki is állítottunk. Az ACER VERO rajzpályázatára is készítettünk plakátterveket grafika és festészet tanszakon, amelynek a célja a fenntarthatóság jegyében készült, forradalmian környezetbarát Acer Vero laptop népszerűsítése, a fenntarthatósági szempontok hangsúlyozásával. A technika itt is szabadon választott, a felsőbb évfolyamra járó tanulók már részben digitális eszközökkel valósítják meg elképzeléseiket, a kisebbek elsősorban szabadkézi rajzokkal készülnek a versenyre. (Sándor Mónika)
5. osztályban a tananyaghoz kapcsolódóan foglalkoztunk a hazai és bordányi fecskeállomány változásaival. Ehhez megnéztünk cikket és egy kis videórészletet. A gyerekekkel megállapítottuk, hogy a fecskeállomány csökkenése mögött a lakosság életmódváltozása és a mezőgazdasági gyakorlat átalakulása áll. Beszélgettünk a fecskebarát viselkedésről. 6. osztályban a talajjal kapcsolatban foglalkoztunk a kolontári vörösziszap-katasztrófa okaival és következményeivel. Ehhez megnéztünk egy rövid összefoglaló videót és beszélgettünk a gazdaság és a természet kapcsolatáról. 7. osztályban az Európai Unióba irányuló migrációs folyamatokkal kapcsolatban beszélgettünk a fejlettségbeli különbségekről, mint kiváltó okokról és kitértünk a fenntartható fejlődés csapdáira. Illetve körüljártuk az etikai kérdéseit a fejlett és a fejlődő világ között feszülő fejlettségbeli különbségeknek. Ábrák, cikkek segítségével szemléltettük mindezeket. 8.osztályban az amerikai táplálkozási szokásokkal kapcsolatban beszélgettünk a túlfogyasztás problémáról és a fenntartható fejlődésről az A. osztályban. A B.osztályban Amazonas vidékének őserdeiben tapasztalható erdőirtásokkal kapcsolatban néztük meg az Ellenállók című filmet, amely az őslakosok és a föld reményében az esőerdőt irtó telepesek szemszögéből mutatta be a konfliktust. (Szilágyi Gergely)
Digitális kultúra órákon megtekintettünk a felsős osztályokkal egy olyan kisfilmet, amely az ökológiai lábnyomról szólt. A film után kiszámolták a diákok a saját ökológiai lábnyomukat, majd ezt követően megbeszéltük, hogy mit tehetünk az ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében. Eredményül megkaptuk, hogy ha mindenki úgy élne, mint Te: mekkora Földre lenne szükség. A Magyarországon élők ökológiai lábnyoma 3,7 hektár, próbáld még kisebb szintre csökkenteni a lábnyomod nagyságát! A Földön minden emberre átlagosan 1,6 hektár jutna, vagyis a fenntarthatóság érdekében az ökológiai lábnyomodnak 1,6, vagy az alatt kellene lennie. Az ökológiai lábnyom jelentését William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok alkották meg 1996-ban. Az ökolábnyom olyan közgazdaságtani mutató, amely egy adott egyén, család, város, ország, társadalmi csoport vagy akár vállalat környezetre gyakorolt hatását méri. A definícióba beletartozik az energiaforrásaink felhasználása és a tevékenységünk által megtermelt hulladék elnyelése is. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett államokban nagyobb az ökolábnyom, mint a kevésbé fejlettekben. Bolygónkon egy emberre 1,8 hektár terület jut, ennél azonban sokkal egyenlőtlenebb a földi javak eloszlása. Jelenleg körülbelül 2,2 hektár terület egy ember ökológiai lábnyoma. Hazánkban ez az érték még magasabb: egy magyar ember 3,7 hektár nagyságú ökolábnyommal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal több erőforrást veszünk el a Földtől, mint amennyit újrahasznosítással újra tudunk teremteni. Az okosotthon játékban ötleteket kaphattak a tanulók a takarékossághoz, továbbá a világunk jelenlegi állapotáról gyűjtöttünk információkat. (Ocskó Zoltán)
Kissné Tóth Andrea
(reál munkaközösség-vezető)