2024. május 9-én iskolánk három alsó tagozatos évfolyama látogatott el az óvodába, hogy az országosan tizedik alkalommal megrendezett közlekedési kultúra napja alkalmából hidat képezzen az óvoda és az iskola között.
Az esemény előtt egy hónappal kértük meg az óvónőket, hogy a nagycsoportos gyerekek számára tanítsanak meg két közlekedéssel kapcsolatos verset és színezzenek ki egy közlekedési jelzőtáblát, ami a kijelölt gyalogátkelőhelyet ábrázolja. Az iskolából volt, aki saját kerékpárját tolva, volt, aki a Tankerületi Központ által biztosított bicikli, vagy roller mellett érkezett az óvodaudvarra. A mobil Kresz-pálya egyes elemeit is magunkkal vittük, így tettük életszerűbbé a kerékpáros közlekedési pályát.
Az óvodások kissé megilletődötten, de nagy szeretettel fogadtak bennünket. Miután mindenki megtalálta a helyét, pár mondatban ismertettem velük, miért vagyunk itt, miről szól a közlekedési kultúra, mire hívja fel a figyelmet a mai nap. Türelmesen, a szabályokat betartva tudunk csak biztonságosan közlekedni. Ezt követően elszavaltuk az „Idenézek, odanézek, lámpa, tábla olyan sok” kezdetű verset, majd a „Zebra van a lábam alatt” cíművel folytattuk. Mind a két költeményt bátran és hibátlanul szavalták az óvodások is. Az iskolások még egy ráadás verssel készültek, mely a kerékpárút táblát mutatja be rímekbe szedve: „Kék körben egy bicikli, hurrá! Lehet tekerni. Ahol ezt a táblát látod, ott futnak a kerékpárok, oda tekerd a pedálod!”
Ezután a kerékpáros pálya kialakítása következett, majd annak birtokbavétele és kipróbálása. Elmondták az iskolások, mit kell tenni, ha elsőbbségadás kötelező táblát, vagy Állj! Elsőbbségadás kötelező! táblát látnak útjuk során. Nagyon népszerű volt a pálya, mert többször is kipróbálták a gyerekek: rollerrel, kerékpárral, majd ismét rollerrel.
Az óvónők gyümölccsel és csemegével kedveskedtek nekünk, amit rövid idő alatt elfogyasztottak a gyerekek. Köszönet nekik a figyelmességükért!
Csemegézést követően az udvari játékok felé vették az irányt a gyerekek és kicsit fájó szívvel idézték fel óvodás emlékeiket, amikor még ők is naponta itt játszhattak. Páran megállapították, hogy a játékok egy részéhez ők már bizony nagyok. A sokféle játék kipróbálása után rendezett sorokban visszaindultunk az iskolába.
Nagyon jól érezték magukat együtt az iskolások és az óvodások.

Sólyáné Sárközi Ágnes